A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a települések, településcsoportok rendezése, a település környezetének alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező, településtervezési, településépítészi (főépítészi), továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó kommunális, fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a települések fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, képesek a települések, településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, ilyen tevékenységek irányítására és ellenőrzésére, a szakterületet érintő tudományos kutatásra, valamint a településtudományi tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
Településmérnöki mesterképzési szak
- A mesterképzési szak megnevezése: településmérnöki (Urban Systems Engineering)
- A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
- szakképzettség: okleveles településmérnök
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Urban Systems Engineer
- Képzési terület: műszaki
- A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
- Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építészmérnöki; a tájrendező és kertépítő mérnöki, az építőmérnöki alapképzési szak;
- A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a mérnökinformatikus, a műszaki földtudományi, a földmérő és földrendező mérnök, a földrajz, a földtudományi, a környezetmérnöki, a közlekedésmérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki;
- A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
- A képzési idő félévekben: 4 félév
- A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
- Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-42 kredit;
- A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 20-26 kredit;
- A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 50-60 kredit;
- A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
- A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
- A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.
- A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a települések, településcsoportok rendezése, a település környezetének alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező, településtervezési, településépítészi (főépítészi), továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó kommunális, fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a települések fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, képesek a települések, településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, ilyen tevékenységek irányítására és ellenőrzésére, a szakterületet érintő tudományos kutatásra, valamint a településtudományi tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.
- A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
- az urbanisztika elméletét és kortárs gyakorlatát, az elmélet és a gyakorlat közötti kölcsönös kapcsolatokat,
- a településrendezés átfogó építészeti, műszaki, ökológiai, környezettudományi, szociológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási diszciplínáit,
- térképek és tervrajzok értelmezését és megítélését, a vizuális kifejezés technikáit,
- a regionális és térségi fejlesztési programok, településrendezési tervek készítésének és végrehajtásuk koordinálásának módszertanát és eszköztárát,
- a komplex természeti és kulturális rendszereket, az új szakmai eredményeket, alkotásokat,
- a számítógépes kommunikációt, adatkezelést és elemzést, a grafikus rendszerek (CAD, GIS) alkalmazását a területi-térségi tervezésben,
- a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,
- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,
- a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.
- A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,
- a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,
- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,
- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,
- szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,
- önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,
- a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,
- rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére, területfejlesztési és regionális tervezési feladatok ellátására,
- integrált ismeretek alkalmazására a településrendezés, a területfejlesztés, a regionális tervezés szakterületeiről,
- települések, településcsoportok rendezését szolgáló vizsgálatok, elemzések, valamint szerkezeti és szabályozási tervek elkészítésére a szakági tervezők bevonásával,
- településfejlesztési és -rendezési tervek megítélésére, kritikus elemzésére s ennek alapján településépítészi (főépítészi), továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek ellátására,
- tervezői munkacsoport (team) tevékenységének megszervezésére, összehangolására, koordinálására, irányítására,
- a település-üzemeltetési rendszerek, és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére,
- a települések tervezésében, működtetésében és igazgatásában használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására.
- Szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
- fejlett térlátás, vizuális kifejezőkészség,
- probléma-megoldó és döntési készség, döntéshozatali önállóság,
- együttműködési és kommunikációs készség, tárgyalókészség,
- analitikus és szintetizáló gondolkodásmód,
- tervezői készség, kreativitás, koncepcióalkotás képessége,
- alkalmasság a különböző szakterületeket összefogó [team] munkákban való részvételre, csapatmunka irányítására, koordinálására való készség,
- önálló munkavégzés, szakmai felelősségvállalás, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre való készség.
- A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
- A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
- Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 30-42 kredit:
- természettudományos alapismeretek: 20-26 kredit: alkalmazott matematika, település- és gazdaságföldrajz, térinformatika, területi statisztika, demográfia; településökológia;
- gazdasági és humán ismeretek: 10-16 kredit: településtörténet, településszociológia, közigazgatási jog, ingatlanfejlesztés és gazdálkodás, településigazgatási ismeretek.
- A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-26 kredit:
- területi- és regionális tervezés, építészet, városépítészet, településtervezés.
- A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-60 kredit
- differenciált szakmai ismeretek: 30-40 kredit: kortárs építészet és városépítészet, tájtervezés és zöldfelületi rendszerek, települési infrastruktúra, települési környezetvédelem, települési értékvédelem, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő speciális szakmai ismeretek;
- diplomamunka: 20 kredit.
- Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 30-42 kredit:
- A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.
- Idegennyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
- A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
- természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, rajz, ábrázoló geometria, anyagismeret, környezettan, informatika, mérnöki alapismeretek,
- gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): gazdaságtudományi alapismeretek, vállalat-gazdaságtan, társadalomtudományi alapismertetek, közigazgatási és jogi ismeretek, építészettörténet,
- szakmai ismeretek (30 kredit): geodézia, építészet, térinformatika, út- és közmű rendszerek, környezetvédelem,
- szakirány ismeretek (15 kredit): településrendezés, településigazgatás, településgazdálkodás, települési értékvédelem.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.