Építészmérnöki alapképzési szak

A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására.

Építészmérnöki alapképzési szak

  • Az alapképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architectural Engineering)
  • Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
    • végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
    • szakképzettség: építészmérnök
    • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Engineer
  • Képzési terület: műszaki
  • A képzési idő félévekben: 7 félév
  • Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
    • a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
    • a diplomaterv készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
    • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit;
  • Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására.
    • Az építészmérnökök ismerik:
      • az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs építészet megjelenési formáit,
      • a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes beruházási folyamatot,
      • a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető környezetalakítási, társadalmi és gazdasági feladatait, a településépítészeti tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és építéshatósági eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében,
      • az alapvető tartószerkezet-típusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek modellezésében,
      • a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.
    • Alapfokozat birtokában az építészmérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek:
      • építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkalmazására, építészeti rajz, modellezés, prezentáció készítésére,
      • alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában számítógép és mérnöki programok kezelésére, legalább egy CAAD (építészeti tervezést segítő komplex számítógépes) program felhasználói szintű alkalmazására,
      • az épületfizikai és környezeti hatások, problémák kezelésére, az épületek funkcionális összefüggéseinek felismerésére és alkalmazására,
      • szakirányú tevékenységük során a széles körben használatos, épületszerkezetek felhasználási területeinek és műszaki teljesítményeinek figyelembevételére,
      • kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ideértve statikailag határozott és határozatlan szerkezeteket is) önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel a hatályos szabványok szerint,
      • építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére, beleértve, hogy az adott épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e, a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe,
      • az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok szakma szerinti megosztására, a tervezési (társtervezők) és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal való együttműködésre,
      • az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges műszaki, gazdasági, akadálymentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazására,
      • a létesítménygazdálkodáshoz, -fenntartáshoz, az épületállomány üzemeltetéséhez szükséges műszaki, gazdasági, szervezési ismeretek alkalmazására,
      • az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,
      • új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.
  • A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
    • természettudományos alapismeretek: 30-54 kredit
      • matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD, statika-szilárdságtan;
    • gazdasági és humán ismeretek: 23-38 kredit
      • közgazdaságtan, építési menedzsment, építési jogi ismeretek, filozófia, szociológia, városszociológia, építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet;
    • szakmai törzsanyag: 92-129 kredit
      • szabadkézi rajz, mintázás-modellezés, szín- és térkompozíció, épületszerkezetek, építőanyagok, épületfizika, épületgépészet, tartószerkezetek-szerkezettervezés, építéskivitelezés-szervezés, épülettervezés, akadálymentesítés, településtervezés.
  • Szakmai gyakorlat: Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
  • Idegennyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
Legutóbbi frissítés: 2023. 02. 01. 10:32