Környezetmérnöki alapképzési szak | Műszaki Kar

Környezetmérnöki alapképzési szak

1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
   • végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
   • szakképzettség: környezetmérnök
   • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer
   • specializációk: környezettechnológia, környezetmenedszment
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
   • a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
   • a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
   • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 851

Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A környezetmérnök

1. tudása
   • Ismeri a környezetvédelmi szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet‐ és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket.
   • Korszerű informatikai ismeretek birtokában használni tud szakmai adatbázisokat és specializációtól függően egyes tervező, modellező, szimulációs szoftvereket.
   • Ismeri a környezetvédelmi szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
   • Átfogóan ismeri a környezeti elemek és rendszerek alapvető jellemzőit, összefüggéseit és az azokra ható környezetkárosító anyagokat.
   • Ismeri a közgazdaság és környezet-gazdaságtan, projekt- és környezetmenedzsment fogalmát, eszközeit a környezetvédelem területén.
   • Ismeri a főbb környezetvédelmi célú technológiákat, a technológiához kapcsolható berendezéseket, műtárgyakat és azok működését, üzemeltetését.
   • Ismeri a környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára alkalmas főbb módszereket, ezek jellemző mérőberendezéseit és azok korlátait, valamint a mért adatok értékelésének módszereit.
   • Ismeri az energiagazdálkodás alapjait, az energiatermelés lehetőségeit, annak előnyeit és hátrányait, a fenntartható fejlődés fogalmát és megvalósítási lehetőségeit.
   • Ismeri a környezeti hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására vonatkozó módszertant és jogi szabályozást.
   • Ismeri a környezetvédelem területéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai és kárelhárítási előírásokat és módszereket.
2. képességei
   • Képes a környezeti elemek és rendszerek korszerű mérőeszközökkel történő mennyiségi és minőségi jellemzőinek alapfokú vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére.
   • Képes víz, talaj-, levegő-, sugár- és zajvédelmi, valamint hulladékkezelési és -feldolgozási feladatok javaslat szintű megoldására, döntés előkészítésben való részvételre, hatósági ellenőrzésre és e technológiák üzemeltetésében részt venni.
   • Képes környezeti hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállításában történő részvételre.
   • Képes környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre.
   • Képes a gyakorlatban is alkalmazni a szakterületéhez kapcsolódó munka és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek előírásait, követelményeit.
   • Képes arra, hogy szakmailag szóban és írásban anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven kommunikáljon és szakmai tudását igény szerint folyamatosan fejlessze.
   • Képes a számára kijelölt feladatkör megismerése után a környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására, hatósági feladatok elvégzésére.
   • Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
   • Képes környezetvédelmi megbízotti feladatok ellátására.
   • Ismeretei alapján képes projektek, pályázatok megvalósításában illetve ellenőrzésében részt venni.
   • Szakmai gyakorlatot követően képes vezetői feladatokat ellátni.
   • A termelő és egyéb technológiák fejlesztése és alkalmazása során képes az adott technológiát fejlesztő és alkalmazó mérnökökkel az együttműködésre a technológia környezetvédelmi szempontú fejlesztése érdekében.
   • Multidiszciplináris ismeretei révén alkalmas a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képes alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez.
   • Képes a technológia megismerése után feltárni az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
   • Képes részt venni környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés‐előkészítési munkában.
3. attitűdje
   • Vállalja és hitelesen képviseli a környezetvédelem társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
   • Együttműködik a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, de vitaképes az optimális megoldások kidolgozása érdekében.
   • Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de más területen tevékenykedő szakemberekkel való szakmai együttműködésre.
   • Törekszik arra, hogy önképzéssel a tudását folyamatosan fejlessze és világról szerzett tudását frissen tartsa.
   • Szervezett továbbképzésen való részvétellel a környezetvédelem területén tudását folyamatosan továbbfejleszti.
   • Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjenek meg.
   • Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
   • Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
4. autonómiája és felelőssége
   • Felelősséget vállal a társadalommal szemben a környezetvédelmi téren hozott döntéseiért.
   • Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi környezetvédelmi feladatait, irányítja a környezetvédelmi szakmai munkát.
   • Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
   • Figyelemmel kíséri, és szakmai munkája során érvényesíti a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.

• A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
  • természettudományos alapismeretek: 42 kredit
    • Matematika, Mérnöki fizika, Kémia, Geológia, Alkalmazott biológia, Ökológia
  • gazdasági és humán ismeretek: 16 kredit
    • Jogi- és vállalkozási ismeretek, Mikorökonómia, Makorökonómia, Minőségügy és mérnöki menedzsment alapjai
  • szakmai törzsanyag: 87 kredit
    • Mérnöki informatika, Mérnöki ismeretek, Géprajz és számítógépes rajzolás, Anyagismeret, Környezetvédelmi műveletek, Környezetvédelmi energetika, Környezetvédelmi jog és igazgatás, Környezet-, egészség- és munkavédelem, ergonómia (EHS alapok), Sugárvédelem és radioökológia, Természet-, táj- és vizi környezetvédelem, Környezeti hatásvizsgálat és állapotértékelés, Zaj- és rezgésvédelem, Hulladékgazdálkodás, Levegőtisztaságvédelem, Talajvédelem, Környezetmérnöki méréstechnika, monitoring, Vízgazdálkodás- és vízminőségvédelem
  • Differenciált szakmai ismeretek: 40 kredit
    • Környezetgazdaságtan, Környezetgazdálkodás, Projekt- és környezetmenedzsment, Élelmiszertermelés és talajhasználat, Környezeti térinformatika, Komplex környezetmérnökiprojekt
  • Szabadon választható tárgyak: 10 kredit
  • Szakdolgozat: 15 kredit
• Szakmai gyakorlat: Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat a 6. félév után.

Bővebb információk a tanszéki honlapon.