Holdbázisépítő robotoktól az önvezető autókig – Debrecenben találkoznak a jövő technológiái

Építhetnek robotok holdbázist 2050-re? Vezethetnek önállóan az autók a városokban? Megtervezhető virtuálisan egy autógyár, vagy tanulhatnak a gépek saját tapasztalataikból? Ezekre keresi a választ az AMIRA 2026 konferencia október 13–14-én.

A mesterséges intelligencia, az autonóm járművek, az intelligens robotok és a jövő energiarendszerei ma már nem csupán a tudományos fantasztikum világához tartoznak. Olyan kutatási területek, amelyek eredményei egyre nagyobb hatással vannak az iparra, a közlekedésre és a mindennapi életünkre.

A 2nd International Conference on Autonomous Machines and Intelligent Robotics Applications (AMIRA 2026) a Debreceni Egyetem Műszaki Kara és az IEEE Industrial Electronics Society szervezésében hozza össze a nemzetközi tudományos élet és az ipar képviselőit. A konferencia hat kiemelt előadása betekintést nyújt azokba a fejlesztésekbe, amelyek a következő évtizedek mérnöki világát formálhatják.

Robotok készíthetik elő a Hold meghódítását?

A konferencia egyik legizgalmasabb témáját Yasuharu Kunii, a japán Chuo Egyetem professzora hozza Debrecenbe. Kutatásainak középpontjában az intelligens robotrajok állnak: olyan robotcsoportok, amelyek képesek egymással együttműködni, önálló döntéseket hozni és ismeretlen környezetben feladatokat végrehajtani.

A hosszú távú cél különösen ambiciózus: 2050-re olyan technológiák kidolgozása, amelyek segítségével robotok közösen készíthetik elő holdi bázisok létrehozását.

A kutatás azonban nem kizárólag az űrkutatás számára fontos. Az önállóan együttműködő robotok a Földön is segíthetnek például természeti katasztrófák után, veszélyes területek felderítésében vagy nagyméretű ipari létesítmények ellenőrzésében.

Mikor bízhatjuk az autóra a vezetést?

Az önvezető járművek fejlesztésének legújabb hazai eredményeiről Palkovics László professzor tart előadást. A bemutató középpontjában két, 4-es szintű autonóm működésre fejlesztett jármű és az ezekhez kapcsolódó irányítási megoldások állnak.

A kutatás különlegessége, hogy a járművek nemcsak saját érzékelőik információit használják, hanem egy közlekedési felhőrendszerből származó adatokat is. A cél, hogy az autók biztonságosan, stabilan és a lehető legkisebb energiafelhasználással közlekedjenek.

Az előadás a ZalaZONE járműipari tesztpályán, valamint valódi városi forgalmi környezetben végzett vizsgálatok tapasztalataiba is betekintést ad.

Hogyan épül meg egy BMW-gyár a virtuális világban?

A jövő autógyártásának kulisszái mögé enged betekintést Hans-Peter Kemser, a BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója, a debreceni BMW-gyár vezetője.

A Production of the Future – BMW iFACTORY című előadás a digitális ikrek, a virtuális gyártástervezés és a virtuális valóság ipari alkalmazásait állítja középpontba.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Egy modern autógyár működését már azelőtt részletesen modellezhetik és tesztelhetik a digitális térben, hogy a gyártási folyamatok a valóságban elindulnának. A mérnökök így előre vizsgálhatják a gyártósorok működését, felismerhetik a lehetséges problémákat, és hatékonyabb megoldásokat dolgozhatnak ki.

A debreceni közönség számára különösen érdekes lehet, hogyan jelennek meg ezek a technológiák a városban működő BMW-gyárban.

 

 

Amikor a mesterséges intelligencia a saját tapasztalataiból tanul

Hogyan lehet megtanítani egy gépet arra, hogy ne csak előre megadott utasításokat kövessen, hanem a tapasztalatai alapján egyre jobb döntéseket hozzon?

Erre keresi a választ Radu-Emil Precup, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora, aki a megerősítéses tanulás mérnöki alkalmazásait mutatja be.

A technológia lényege, hogy az intelligens rendszerek visszajelzések alapján fejleszthetik működésüket. A módszer új lehetőségeket nyithat a közlekedési rendszerek, az ipari gépek és az automatizált berendezések irányításában.

A kutatások egyik legfontosabb kérdése ugyanakkor a biztonság: hogyan tanulhatnak a gépek úgy, hogy közben megbízhatóan és kiszámíthatóan működjenek?

Milyen lesz a jövő energiaellátása?

Az elektromos járművek, a megújuló energiaforrások és az energiatároló rendszerek terjedésével az energia hatékony elosztása egyre összetettebb mérnöki feladattá válik.

Pavol Bauer, a Delfti Műszaki Egyetem professzora az úgynevezett Energy Hub rendszerekben rejlő lehetőségeket mutatja be. Ezek az intelligens energiaközpontok különböző energiaforrásokat, tárolókat és fogyasztókat kapcsolhatnak össze, elősegítve a rugalmasabb és fenntarthatóbb energiaellátást.

A jövő energiarendszereiben nemcsak az lesz fontos, honnan származik az energia, hanem az is, hogyan tudjuk azt a lehető legjobban felhasználni.

Mi hajtja majd a jövő intelligens robotjait?

A robotok és elektromos járművek fejlődéséhez nemcsak egyre fejlettebb mesterséges intelligenciára, hanem korszerű energiaátalakító rendszerekre is szükség van.

Marek Pástor, a Kassai Műszaki Egyetem docense olyan nagy hatékonyságú teljesítményelektronikai megoldásokat mutat be, amelyek kisebb, gyorsabb és energiahatékonyabb rendszerek kialakítását segíthetik.

Kutatásai többek között a gallium-nitrid alapú félvezetőkre, valamint a több energiaforrást és fogyasztót összekapcsoló intelligens rendszerek szabályozására irányulnak. Ezek a fejlesztések fontos szerepet kaphatnak az autonóm robotok, az elektromos mobilitás és a jövő ipari berendezéseinek működésében.

A jövő mérnöki kihívásai – a kiemelt előadásokon túl

Az AMIRA 2026 programja a hat kiemelt előadás mellett számos további kutatási eredményt is bemutat.

A konferenciára több mint 40 tudományos közlemény érkezett, amelyek közül 20 előadást választottak ki a szakmai programba. A résztvevők több kontinens kutatóinak munkájával ismerkedhetnek meg.

A témák között szerepel többek között a mobilrobotok navigációja, az ember–robot együttműködés, az intelligens közlekedés, a digitális ikrek alkalmazása, a mesterséges intelligenciával támogatott gyártás, a 3D nyomtatás folyamatainak ellenőrzése és a szolgáltatórobotok fejlesztése.

A program olyan gyakorlati kérdésekre is kitér, mint az automatizált járművek és a gyalogosok közötti kommunikáció, a mesterséges intelligencia alkalmazása az állatgondozásban vagy a robotok szerepe az idősödő társadalom támogatásában.

A konferencia részeként október 14-én a résztvevők a Debreceni Egyetem korszerű Járműlaboratóriumát is megismerhetik, ahol az oktatás és a kutatás a járműtechnika, a mechatronika és a robotika legújabb megoldásaival kapcsolódik össze.

Inspiráció a jövő mérnökeinek

Az AMIRA 2026 nemcsak a kutatók és az ipari szakemberek számára kínál értékes szakmai találkozási lehetőséget. A Debreceni Egyetem hallgatói és doktoranduszai első kézből ismerhetik meg azokat a technológiákat és kutatási irányokat, amelyekkel későbbi pályafutásuk során maguk is foglalkozhatnak.

A konferencia alkalmat teremt a nemzetközi tudományos eredmények megismerésére, új szakmai kapcsolatok kialakítására, valamint arra, hogy a résztvevők közelebbről is lássák, hogyan találkozik az egyetemi kutatás az ipari innovációval.

A jövő technológiái nem feltétlenül évtizedek múlva kezdődnek – sokukon már ma is dolgoznak a kutatók és mérnökök. Október 13–14-én Debrecenben ezekből a fejlesztésekből kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.

AMIRA 2026 – 2nd International Conference on Autonomous Machines and Intelligent Robotics Applications

Időpont: 2026. október 13–14.
Helyszín: Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Debrecen, Ótemető utca 2–4.

További információk: https://eng.unideb.hu/en/amira-2026

Részletes program: https://eng.unideb.hu/sites/default/files/2026-10/AMIRA_2026_Preliminary%20Programme_2.pdf

 

Legutóbbi frissítés: 2026. 10. 13. 14:42