A közelmúltban került megrendezésre a Műszaki Karon az „MSc képzések a gyakorlatban – Céges szemmel” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés számos vállalati partner és kari vezető részvételével. A szakmai fórum célja az volt, hogy az oktatási és az ipari szereplők közösen gondolkodjanak arról, hogyan tehető a cégek igényeihez igazítva rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá a képzési struktúránk, új lehetőségeket biztosítva a hallgatók szakmai fejlődésére és hozzájárulva a térség gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.
Hogyan tudjuk a cégek elvárásait beépíteni a képzési rendszerünkbe?
A rendezvényt Prof. Dr. Dajnoki Krisztina, a Gazdaságtudományi Kar Tudományos Dékánhelyettese moderálta, aki bevezetőjében kiemelte: noha az ideális arány 60/40 % lenne a BSc–MSc hallgatók számát tekintve, az utóbbi években jelentősen csökkent az MSc képzésben részt vevő diákok száma. Ez a tendencia nemcsak az egyetem, de a munkáltatók számára is komoly kihívást jelent, hiszen a cégek részéről egyre erősebb az igény a magasan képzett szakemberek iránt
Prof. Dr. Husi Géza dékán részletesen bemutatta a Műszaki Kar képzési palettáját, kiemelve: az infrastrukturális és szellemi háttér adott a magas szintű képzésekhez és a magasan kvalifikált mérnöki utánpótlás biztosítására. A beszélgetés több nagy blokkban zajlott, külön fókuszálva a céges tapasztalatokra, elvárásokra, valamint az MSc képzés és a munka összeegyeztethetőségének lehetőségeire.
Céges tapasztalatok és elvárások az MSc végzettséggel kapcsolatban
A céges képviselők egybehangzóan hangsúlyozták: a munkaerőpiacon igenis szükség van MSc végzettségű szakemberekre, különösen olyan területeken, mint az építőmérnöki, a projektmenedzsment, a mechatronika, vagy a gyártásautomatizálás.
Goda Zsófia (EDC Debrecen) tapasztalata, hogy a városba érkező befektetők kimondottan keresik a magasan képzett szakembereket, de gyakran nem találnak megfelelő tudással rendelkező munkavállalókat. Pongor András (Schaeffler) elmondta, hogy náluk a diákok már technikusként kapcsolatba kerülnek a céggel, mely hosszú távú fejlődési utat kínál számukra egészen az MSc szintig. Véleménye szerint a gyakorlati tapasztalatokkal gazdagított mesterképzés kulcs lehet a tehetségek megtartásához.
Számos cég képviselője kiemelte, hogy a mesterképzés nemcsak szakmai tudást, hanem érettséget, szélesebb látókört, és nagyobb felelősségvállalási képességet ad, mely akkor válik igazán értékessé, ha ipari tapasztalattal is párosul. A különböző vállalatok képviselői, így többek között Barabás Botond (BMW Manufacturing Hungary Kft.), Dr. Kocsis Zoltán (Krones Hungary Kft.) és Uzdi István (Emerson NI), egyetértettek abban, hogy a mérnököknek nem csupán szakmai tudásra, hanem tárgyalástechnikai, csapatmunkára épülő és stratégiai készségekre is szükségük van – ezért ezeket a jelenlegi képzési struktúrában érdemes lenne erősíteni. Az ipar elvárásaihoz igazodva pedig szükséges lehet határterületi, interdiszciplináris MSc programok indítása is.
A munka és az MSc képzés összehangolásának lehetőségei
A munka melletti tanulás kihívásairól és lehetőségeiről is hosszas eszmecsere szólt. Barabás Botond szerint a duális MSc egy hatékony megoldás, amelyben a hallgató hosszabb időszakokat tölt a cégnél, majd visszatérve az egyetemre konkrét tapasztalatokra építhet. E modell előnye, hogy a hallgató valós problémákban mélyül el, és nem csak elméleti tudással gazdagodik.
Dr. Kovács Norbert (Halms Hungary Kft.) és Uzdi István (Emerson NI) is kiemelték, hogy az időhiány, a családi háttér, valamint az anyagi motiváció hiánya jelentős akadálya lehet a munka melletti tanulásnak. Fontosnak tartják az ösztönző rendszerek – például tanulmányi szerződések, részmunkaidős konstrukciók – bevezetését.
Uzdi István hozzátette: a karrier szempontjából az MSc végzettség hosszú távon előnyt jelent, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, az MSc képzések akkor válnak igazán hatékonnyá, ha interdiszciplinárisak, gyakorlatorientáltak, és az ipari partnerekkel szoros együttműködésben valósulnak meg.
A céges képviselők fontosnak tartják az olyan rugalmas oktatási formák bevezetését, mint az esti képzések, blokkosított órák és duális MSc programok.
Barabás Botond hangsúlyozta, hogy a hosszabb távú céges jelenlét előnyösebb, mint a heti néhány napos: így a hallgatók átláthatják egy projekt teljes életciklusát, valódi problémákon dolgozhatnak, és mélyebb szakmai válaszokat kaphatnak.
Dr. Kovács Norbert (Halms Hungary Kft.) felhívta a figyelmet arra is, hogy az MSc képzés elkezdését gyakran személyes élethelyzetek is befolyásolják. A tanulmányi szerződések biztonságot, ugyanakkor kötelezettséget is jelentenek – ezeket a munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt tudatosan kell kezelniük.
Közös cél: rugalmas, gyakorlatias, cégekkel együttműködő MSc képzések
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a hallgató-egyetem-cég háromszög összehangolt működése nélkülözhetetlen az MSc képzések jövője szempontjából. A cégek részéről komoly elvárás a gyakorlati, naprakész tudás és a készségfejlesztés, míg a Kar célja, hogy olyan képzési struktúrát alakítson ki, amely nemcsak elméleti, hanem valódi szakmai fejlődési lehetőséget kínál. A duális és moduláris képzési lehetőségek bővítése, a mikrotanúsítványok és gyakorlati fókusz mind olyan eszközök lehetnek, amelyek segítik a mesterképzés megújítását és vonzóbbá tételét.
A Műszaki Kar célja, hogy a kerekasztal beszélgetésen elhangzottakat beépítse a képzési rendszer fejlesztésébe, olyan rugalmas és gyakorlatorientált képzési struktúrát kínálva, amelyek a valódi ipari igényekre reflektál.
Ezúton is köszönjük a résztvevő cégek képviselőinek, hogy tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárultak az MSc képzések jövőjének formálásához.
