Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

A képen balról jobbra haladva: Első sor: Csáky Imre, Csibi Anita Lola, Dr. Kalmár Tünde Klára, Dr. Kalmár Ferenc, Dr. Lakatos Ákos Hátsó sor: Kerekes Attila, Hámori Sándor, Verbai Zoltán, Szodrai Ferenc, Bodó Béla, L. Szabó GáborÉpületeink, rendeltetésüktől függetlenül, a megfelelően tervezett, optimálisan kialakított fűtési, hűtési, légtechnikai, vízellátási, gázellátási és csatornázási rendszerek nélkül nem biztosítanák az elvárt komfortfokozatot. A megújuló energiaforrások alkalmazása napjainkban egyre elterjedtebb és a modern, környezetbarát nulla energiaigényű épületek nem nélkülözhetik ezeknek az energiaforrásoknak a hatékony integrálását az épületenergetikai rendszerekbe. Mindezen rendszerek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése az épületgépész mérnök feladata és mivel a modern társadalmakban az emberek életük közel 90%-át épületekben töltik, megállapíthatjuk, hogy az épületgépész mérnök munkája elengedhetetlen a komfortos, egészséges környezet biztosítása érdekében. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a legtöbb országban az épületek felelősek az összenergia-felhasználás 40% százalékáért, akkor megállapíthatjuk, hogy az épületgépész mérnök tevékenysége kihat nem csak a belső környezet minőségére, hanem az energetikai függetlenségre is, valamint a tiszta, élhető települések megteremtéséért is dolgozik.

Az épületgépész mérnök elhelyezkedhet a tervezésben, a kivitelezésben, az üzemeltetésben, a kereskedelemben, dolgozhat műszaki ellenőrként, felelős műszaki vezetőként, szakértőként és kutató-fejlesztő mérnökként is. Hőszolgáltató, gázszolgáltató cégek mellett, a Magyarországon számos településen megtalálható termálfürdők is alkalmaznak épületgépész szakembert. A megfelelő szakmai tudás viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy az épületgépész mérnökök megfeleljenek mindazoknak a kihívásoknak, melyekkel munkájuk során találkoznak.

A Debreceni Egyetemen az Épületgépészeti Tanszék 1987-ben alakult meg a Gépészeti Intézetben. Az épületgépész képzés szempontjából – reagálva a szakmával szemben támasztott megváltozott elvárásokra – fontos lépés volt a Létesítménymérnök MSc képzés elindítása 2008 őszén, nappali tagozaton. 2009 szeptemberében - nagyobb hallgatói keretszámmal - a levelező tagozatú képzés is beindult. A képzés megindítására három egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem konzorciumot hozott létre 2006-ban, és megalapították az új szakot. Az szak alapításával olyan mérnökök képzése volt a cél, akik ismerik egy létesítmény megalkotásának és fizikai élettartamának összes fázisát, beleértve a létesítést, beüzemelést, fenntartást, üzemeltetést, felújítást. Követelmény továbbá, hogy széles spektrumú ismeretekkel rendelkezzenek az épület rendszereiről, azok egyes elemeiről és úgy tudják kezelni a létesítményt, mint egy kiterjedt, integrált rendszert.

Ma egyre több korszerű, magas műszaki, technikai színvonalú, nagy létesítmény épül. Egyre szorosabb az épületek alrendszereinek kapcsolata, azok egymásra hatása is, hogy csak a szerkezettemperálást, vagy a passzív és hibrid fűtési, hűtési rendszereket, mint néhány kiragadott példát említsünk.

A tervezett képzés indítását az is indokolta, hogy a nagy tervező intézetek megszűnésével egyre kevesebb az olyan állandó tervezői teamek száma, ahol valamennyi szakterület képviselve van. Az önállóan működő kisebb tervezői csoportok egy-egy nagyobb projekt létesítésére alkalmi teameket alkotnak, és a specialisták mellett szükség van az alrendszerek egymásra hatását alaposabban ismerő, a változtatások hatását rendszerszinten végiggondolni és korrektül kezelni képes létesítménymérnök közreműködésére.

Az épületgépész BSc-vel rendelkező Létesítménymérnök MSc-s diplomát szerző kollégákban felmerült az igény a gyakorlati évek teljesítése után az épületgépész tervezői, szakértői jogosultság megszerzésére. Ehhez szükségessé vált a képzésen belül „szakirányokat”, illetve specializációkat létrehozni. Így született meg az MSc-n az épületüzemeltető, épületgépész és épületenergetika specializáció. A végzett épületgépész MSc-s mérnökök nem csak a szakirányukhoz tartozó ismeretekben mélyülhetnek el, de a társ szakmákból is átfogó képet kaphatnak.

Jelenleg az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék a gépészmérnök BSc épületgépészeti specializáció számára, illetve a Létesítménymérnök MSc épületgépészeti, épületenergetikai, valamint épületüzemeltetői specializációi számára biztosítja a szakmai tárgyak oktatását nappali és levelező tagozaton. Főiskolai vagy BSc gépészmérnöki oklevéllel rendelkező épületgépészek szakirányú továbbképzési szakon is folytathatják tanulmányaikat Létesítményenergetikai valamint Városenergetikai szakon.

A tanszék munkatársai Dr. Kalmár Ferenc, főiskolai tanár, tanszékvezető; Dr. Lakatos Ákos, főiskolai docens, tanszékvezető-helyettes; Dr. Kalmár Tünde Klára, főiskolai docens; Bodó Béla, Csáky Imre, Hámori Sándor, L. Szabó Gábor, Szodrai Ferenc, Verbai Zoltán tanársegédek és Kerekes Attila tanszéki mérnök.

Laboratóriumainkat és műszerparkunkat folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. A tanszékhez tartozó Fűtéstechnikai laboratóriumban, Gáz- és tüzeléstechnikai laboratóriumban, Légtechnikai laboratóriumban, Belső Környezet Minősége laboratóriumban, Épületfizikai laboratóriumban valamint a Vízellátás-csatornázás laboratóriumban tudjuk biztosítani az épületgépészeti specializáció hallgatói számára azokat a méréseket és gyakorlati ismereteket, melyek elengedhetetlenül szükségesek az elméleti ismeretek megértéséhez és elmélyítéséhez. A színvonalas szakmai képzést segíti elő a „Fenntartható épületenergetikai információs központ”, melyet a KEOP-6.2.0/B/09-2010-0027 projekt keretében tudtunk megépíteni.

Az épületet alaprajzi értelemben kilencosztatú szerkesztési rend határozza meg. A földszinten a sarokmezőkben demonstrációs laborok, és lépcsőház helyezkedik el. A középpontban kereszt alaprajzú multifunkcionális kiállító- és előadótér található. A multifunkcionális tér egyben elosztó közlekedő térként is működik, rendezvény esetén közvetlenül a szabadból nyíló ajtókon át közelíthető meg. A demonstrációs laboratóriumok és gépészeti egységek közvetlenül a szabadba nyíló mobil falfelületekkel rendelkeznek. Az emelet szervezése a földszinthez hasonló. Itt a sarokmezőket a lépcsőház és a laborokat kiszolgáló épületgépészeti kültéri egységek elhelyezésére szolgáló teraszok foglalják el. A közlekedőtér a központi mezőre koncentrálódik és itt kap helyet egy felülvilágító nyílás is.

Minden szakterületen (fűtés, hűtés, légtechnika, vízellátás-csatornázás, szabályozás), az előadásokra meghívunk nagy tapasztalattal rendelkező gyakorló mérnököket is annak érdekében, hogy hallgatóink első kézből ismerhessék meg az épületgépész szakma szépségeit és nehézségeit egyaránt. Így a hallgatóink kapcsolatba kerültek az ARCO, AIRVENT, ARISTON, DAIKIN, FLAMCO, GEBERIT, GRUNDFOS, HAJDÚ, HONEYWELL, IAS AUTOMATIKA, NAPLOPO, PIPELIFE, SCHAKO, TOUR&ANDERSSON, TROX, TŰZŐR, UPONOR, WEISHAUPT és WILO cégek szakembereivel. Ezek az előadások kiemelt fontossággal bírnak, hiszen színesebbé, gyakorlatiasabbá teszik a tananyagot. Hallgatóink számára szakmai kirándulásokat is szervezünk (ROSENBERG Kft., SCHAKO Kft.), illetve folyamatban lévő építkezéseket látogattunk meg. Ezek közül az elmúlt években az egyik legfontosabb a debreceni Nagyerdei Stadion volt, melynek gépészeti rendszereit a HUNÉP UNIVERSAL Zrt. jóvoltából a kivitelezés során többször is volt alkalmuk a hallgatóinknak megtekinteni.

Az oktatás mellett a felsőoktatási intézményeknek fontos szerepe van a kutatásban. Az elmúlt években tanszékünk számos hazai és nemzetközi projekt megvalósításában vett részt: EEA_Norvegalap, TéT alap, TÁMOP, HURO, KEOP pályázatok, hogy csak néhányat említsünk. A kiemelkedő eredményekkel rendelkező hallgatókat bevonjuk a megvalósítás alatt álló kutatási projektjeinkbe, így biztosítjuk számukra a részvételt egy nemzetközi kutatócsoportban.

 

A tanszéken létrehozott DEnergia kutatócsoport munkájának eredményeként 2012-ben egy szabadalmi bejelentés készült: Munkaasztal és eljárás egyedi munkahely lokális, személyi klimatizációjára (P1200372 alapszám).

A tanszék szoros kapcsolatot ápol a BME, a PTE, a SZIE társtanszékeivel, a Padovai Egyetemmel és a Nagyváradi Egyetemmel. További partnereink a Royal Institute of Technology (Svédország), a University of Iceland (Izland), az Institute of Research in Construction (Kanada), a Dán Műszaki Egyetem, a Szlovák Műszaki Egyetem, a Kassai Műszaki Egyetem, a Brno-i Műszaki Egyetem, a Reading-i Egyetem.

A Tanszék több szakmai céggel működik együtt: AQUAPLUS, Debreceni Hőszolgáltató, DH Szerviz, HUNÉP UNIVERSAL, CLH, DRYVIT PROFI, GRUNDFOS, KEVIÉP, REHAU, ROSENBERG, VAILLANT, VIESSMANN, LAING, WILO, SCHAKO, WEISHAUPT, KAMLEITHNER, TIGÁZ, IAS Automatika, ICE STAR, AIRVENT, TESTO, PIPELIFE, TROX, NILAN, LINDAB, HALTON, TRANE, LÉGTECHNIKA 2000, akik szakdolgozat kiírással, szakdolgozat díjakkal, termékekkel és egyéb támogatással folyamatosan segítik az oktatást.

 

A tanszék 1994 óta, évente megrendezi az „Épületgépészeti Szakmai Napok” c. kiállítást és konferenciát. Ezeken a rendezvényeken 40-60 kiállító mutatta be minden évben az általuk gyártott vagy forgalmazott termékeket. A kiállítással egy időben szervezett szakmai konferencia az elmúlt évek során nemzetközi rangra tett szert, hiszen 8-10 országból érkeztek a résztvevők. Plenáris előadóként üdvözölhettük Derek Clements-Croome professzor urat (Reading Egyetem, Egyesült Királyság), Bjarne W. Olesen professzor urat (Dán Műszaki Egyetem, Dánia), Gudni Jóhannesson professzor urat (Royal Institute of Technology, Svédország, Izlandi Energiahivatal elnöke).

A tanszék oktatói, tagjai több hazai és nemzetközi tudományos szervezetnek, mint a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Műszaki Szakbizottság-Gépészeti Munkabizottsága, az Építéstudományi Egyesület (ÉTE), az Energia Tudományos Egyesület (ETE), az International Association for Hydraulic Research, International Association of Building Physics.

A tanszék célja a továbbiakban is az, hogy a hallgatók számára naprakész, az épületgépészeti cégek által igényelt és elvárt, a gyakorlatban használható tudást biztosítson.

Tovább az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék weboldalára

 

Frissítés dátuma: 2017.05.22.