Építőmérnöki Tanszék

A bolognai folyamat elveinek megfelelően a DeA képen balról jobbra haladva: Első sor: Dr. Czédli Herta, Dr. Hancz Gabriella, Kozmáné Szirtesi Krisztina, Dr. Kovács Imre, Dr. Nehme Kinga, Dr. habil Garai József, Pataki Beáta, Szakács Beáta, Tóthné Csákó Mónika Hátsó sor: Kovács József, Dr. Radnay László, Martonosi Zsolt, Dr. Csomós György, Dr. habil Major János, Vincze László Tamás, Ungvárai Ádám, Tarcsai László, Bíró János, Varga Zsolt breceni Egyetemen 2006-ban indult meg az építőmérnöki alapképzési (BSc) szak, mely szakot a korábbi főiskolai szintű képzéshez hasonlóan az Építőmérnöki Tanszék gesztorál. Az ekkor tanulmányaikat elsőként megkezdő hallgatók – későbbi mérnökjelöltek, ma már mérnökök – 2010-ben tettek sikeres államvizsgát.

Visszatekintve erre az időszakra, elsősorban az oktatásszervezés és az új tárgystruktúra miatt ez a négy év jelentette Tanszékünk számára a legnagyobb szakmai kihívást, hiszen egy 6 szemeszteres általános mérnökképzést nyújtó szakot kellett az európai irányelvekhez illeszkedő, a külső és a belső körülmények miatt változó tantervi struktúrával, egy alapvetően két szakirányos – szerkezet-építőmérnöki és infrastruktúra-építőmérnöki –, 8 féléves képzésre átállítani, s tenni ezt oly módon, hogy a folyamatos megújulás mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság, továbbá a hallgatók leendő munkáltatói által támasztott követelményeknek is megfeleljünk.

Az utóbbi évek igazolták elképzeléseink és erőfeszítéseink létjogosultságát, az építőmérnöki szak és a szakot szervező, irányító Építőmérnöki Tanszék egyetemünk egyik elismert szakemberképző műhelyévé vált. Alapvető célunk volt, hogy a régió felsőoktatását meghatározó Debreceni Egyetem képzési palettáján olyan színfolt lehessünk mely nem pusztán földrajzi értelemben, de szakmai és tudományos szempontok alapján is egyedülálló, hozzájárulva ezzel egyetemünk hírnevének öregbítéséhez.

Az alapképzési szak helyzetének pozicionálását követően, a véglegesített tanterv élővé tételét, a képzés fenntarthatóságát, más szóval a hiteles képzés biztosítását regionális értelemben vett szakember- és oktatói gárda megteremtésével és stabilizálásával képzeltük el.

Ebben a folyamatban a fiatal, tudományos érdeklődésű, kellően elhivatott kollégák tudományos előmenetelének, fokozatszerzésének támogatása mellett nagy hangsúly esett a mindennapi életben kimagasló szakmai tevékenységet, jelentős mérnöki alkotómunkát végző kollégák felsőoktatáshoz történő közelítésére, a mérnökképzésbe történő bevonásukra is. Ebben a folyamatban, elsősorban az utóbbi két-három évben több tanszéki munkatárs PhD fokozatszerzésére, ill. sikeres habilitációs eljárására került sor, mely események jelentősen hozzájárultak Tanszékünk megerősödéséhez, lehetővé téve a már biztos alapokon álló építőmérnöki alapkézési (BSc) szak mellett további képzések beindítását.

 

Egyetemünk stratégiai céljaihoz illeszkedve, a továbblépés első állomásaként olyan mesterképzés beindítását céloztuk meg, mely mind a korábban tanszékünkön tanulmányokat folytató, mind pedig az egyetem más szakterületein diplomát szerzett hallgatók számára elérhető, jól hasznosítható oklevelet nyújt. Az építőmérnöki tudományterülethez sorolt mesterszakok közül így elsőként a Településmérnöki mesterképzési szak szakindítási anyagát készítettük el, mely a benyújtást követően 2012-ben nappali és levelező tagozaton sikeresen el is indult.

Az építőmérnöki képzés a bolognai folyamat tükrében, a többszintű képzés szerkezete, szakmérnöki képzéseink

Az első mesterszakos hallgatók államvizsgájára és okleveleik kézhez vételére 2014-ben került sor, mellyel egy újabb mérföldkövet sikerült magunk mögött hagynunk.

Egyetemünk stratégiai céljaihoz illeszkedve, a továbblépés első állomásaként olyan mesterképzés beindítását céloztuk meg, mely mind a korábban tanszékünkön tanulmányokat folytató, mind pedig az egyetem más szakterületein diplomát szerzett hallgatók számára elérhető, jól hasznosítható oklevelet nyújt. Az építőmérnöki tudományterülethez sorolt mesterszakok közül így elsőként a Településmérnöki mesterképzési szak szakindítási anyagát készítettük el, mely a benyújtást követően 2012-ben nappali és levelező tagozaton sikeresen el is indult. Az első mesterszakos hallgatók államvizsgájára és okleveleik kézhez vételére 2014-ben került sor, mellyel egy újabb mérföldkövet sikerült magunk mögött hagynunk.

A Tanszék képzési kínálatának további bővítését, a fejlesztés lehetséges irányait a régióban folyó és az építőipart alapvetően meghatározó infrastrukturális beruházásokkal összhangban, azokhoz illeszkedve hajtottuk végre. Ezek a folyamatok alapvetően a kivitelezéshez, a fenntartáshoz, az üzemeltetéshez kapcsolódó speciális mérnöki szakismereteket követelnek meg, így előtérbe került a célokat hatékonyan szolgáló szakmérnöki képzések beindításának átgondolása, a lehetséges további képzési célok feltárása és kiszolgálása. Ebben a folyamatban elsőként az Építőmester, valamint a Vasúti pályaépítési és fenntartási szakmérnöki szakok indítási jogát sikerült megszerezni, melynek köszönhetően kiváló szakembergárda közreműködésével ez utóbbit 2015 februárjában be is indítottuk. Hasonló szintű szakemberképzést – bár más területeken – céloz meg a szintén indítási lehetőséget szerzett Közműfenntartási és üzemeltetési valamint a Környezetgazdálkodási szakmérnöki szakunk is.

A többszintű képzés BSc és MSc szinten történő megvalósítását, valamint a szakmérnöki képzések beindítását követően feladatként az alapképzésben résztvevő hallgatók felé nyújtott kínálat szélesítése állt előttünk. Ez gyakorlatilag a jelenleg szerkezet-építőmérnöki szakirányon futó magasépítési specializáció mellett megjelenő kivitelezési, ill. az infrastruktúra-építőmérnöki szakirány települési specializációja mellett megjelenő környezeti specializációk terveink szerint 2016-ban történő beindítását jelenti.

A bolognai képzés számos előnye mellett a képzés beindításától eltelt közel 10 év tapasztalatai rámutattak annak hátrányaira is. Ezen hátrányok nem az országban egységesnek tekinthető építőmérnöki alapszak képzési programjának hiányosságait – tárgyak, tárgyi tartalmak, stb. – emelik elsősorban ki, hanem rámutatnak a képzés egyes régiókban jelentkező nem munkaerőpiac-konform jellegére. Regionális igényként mutatkozik meg a jelenleg túl korai specializációval járó szakirányok mentén történő képzés helyett vagy a mellett a klasszikus általános mérnök vagy kultúrmérnök képzés biztosítása. Ennek mentén tervezzük, hogy a szerkezet-építőmérnöki és infrastruktúra-építőmérnöki BSc szakirányok, vagy újabban specializációk mellett e két szakterület ismereteit kiegyenlítetten tartalmazó kultúrmérnöki BSc szakirány/specializáció beindítását is.

Az utóbbi évek krónikájához hozzá tartozik, hogy az egyetemünk társtanszékeinek közreműködésével beindított Településmérnöki mesterképzési szak tapasztalatai alapján egyeztetéseket folytattunk a Szerkezet-építőmérnöki és az Infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzési szakok szakindítási engedélyeinek elkészítésével kapcsolatban. Az országos szinten folyó, a felsőoktatás képzési kínálatának optimalizálását, működésének gazdaságosabbá tételét célzó szaktisztítási folyamat lezárását követően az említett további mesterképzési szakok beindítása jelenti Tanszékünk számára a többszintű képzéshez kapcsolódó szakindítási folyamatok betetőzését.

Bár szorosan nem tartozik a bolognai folyamathoz, Tanszékünk számára meghatározó jelentőséggel bír az angol nyelvű építőmérnöki alapképzési szak akkreditálása és 2014-ben szerkezet-építőmérnöki szakirányon történő beindítása. A hallgatói létszámok alakulását bemutató és elemző ábrák alapján a képzés bázisát jelentő Építőmérnöki Tanszék véleménye szerint a számos társadalmi és gazdasági folyamatra visszavezethető hallgatói létszámcsökkenés az angol nyelvű képzés kiszélesítésével, további szakirányok indításával, a hallgatói létszám felfuttatásával eredményesen ellensúlyozható.

Tovább az Építőmérnöki Tanszék weboldalára

Frissítés dátuma: 2017.05.22.


v1.0-alpha95