Építészmérnöki Tanszék

Az építészképzés az elmúlt öt évben vált a Műszaki Karon „nagykorúvá”, egyetemi szintűvé – s talán nem túlzás azt állítani -, a többi, már nagyobb tradícióval rendelkező képzési hely méltó társává. A magyar építészképzési palettán egy eddig üres területet fed le, ugyanis eddig teljes értékű diplomát adó képzés a Dunán innen nem volt. Tanszékünk szerepe az építészképzésben nem csak a keleti régióra korlátozódik, hanem az országhatáron is túlnyúlik, amit a nálunk tanuló kárpátaljai és erdélyi hallgatók ittléte is bizonyít. Célunk nem csak diplomás építészek képzése, az értelmiségi pályára való fölkészítést is szem előtt tartva képezzük a hallgatóinkat, bízva abban, hogy akár az alapképzést, akár a mesterképzést végzik el, itthon maradva a régió környezetkultúra szintjének és az általános kulturális szintnek az emeléséhez fognak hozzájárulni.

A képen balról jobbra haladva: Első sor: Kállay Ferenc, Csanády Gábor DLA, Zombor Gábor, Prof. Puhl Antal DLA habil, Kántor Anita, Boros Miklós János Hátsó sor: Török Dávid DLA, Szentirmai Tamás DLA, Bogdándy Béla, Kovács Péter DLA, Falvai Balázs DLA, Tóth-Szél AnitaEzek az alapvető, visszajelzések által igazolt eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy a Karon is megindult az építész mesterképzés. Ezzel vált véglegessé az ún. bolognai rendszer, a kétlépcsős képzés, a BSc és a ráépülő MSc. Ez tette szükségessé azt, hogy bizonyos kereteken belül a BSc képzést is megreformáljuk, a tananyagot korszerűsítsük, a ma igényeihez igazítsuk, de úgy, hogy azok továbbra is a „klasszikus” építészeti ismeretek közé legyenek beágyazva.

Az átalakítás során tanszékünk egy olyan „klasszikus" építészképzés mellett döntött, mely a végzősöket az építészet művészi és mérnöki-technikai oldalára egyaránt fölkészíti. Az építészet a technikai és a művészeti diszciplínák határán helyezkedik el, ezért fontosnak tartottuk, hogy ez az oktatott tantárgyak arányában is érzékelhetővé váljon.  A műszaki tárgyak mellett felemeltük a szabadkézi rajz, az építészettörténeti és művészettörténeti órák számát. Hallgatóink a műszaki tárgyak alapozásaként technikatörténetet, a művészettörténet alapozására szánt vallástörténetet és esztétikát is tanulnak. Ennek természetes folyománya, hogy annak a tárgynak, melyben az összes tudásnak integrálódni kell, az addiginál jóval nagyobb óraszámot adtunk. Hallgatóink további választható tárgyakkal, mint pl. népi építészet, tipográfia, színdinamika bővíthetik ismereteiket. Az egyetemi tanulmányok alapszintje, a BSc csakis a legalapvetőbb ismereteket képes átadni, amelyek elmélyítésére több évtizedes kitartó szakmagyakorláson keresztül vezet az út. Alapszakon megismerhető az építéstudomány, az építészet elemi fogalomrendszere, feladata és célja. A szakmai alapismereteken keresztül a képzés felébresztheti az építészet működése iránti mélyebb érdeklődést. A képzés arra törekszik, hogy a BSc diplomával betölthető munkaterületekről a végzettek a legnagyobb tudást szerezzék, és a legjobbaknak lehetősége legyen tudásukat a mesterképzés keretében tovább növelni. Célunk, hogy a Debreceni Egyetem alapszakon végzett építészei olyan diplomát kapjanak kezükbe, mely egyenértékű a más egyetemeken szerzett építész diplomával, és jogosít a jogszabályok által előírt munkakörök betöltésére.

A Tervező építészmérnök mesterszak (MSc) fő célja olyan okleveles tervező építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, és képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak. A képzésben résztvevők a szakon belüli feladatok önálló megoldására készülnek fel. A színvonalas természettudományos, humán és szakmai tárgyak oktatásában olyan mesterképzést biztosítunk, amelynek során a számonkérés következetessége és a kreatív, logikus gondolkodás fejlesztése még több tudás megszerzésére ösztönzi a hallgatókat. Cél, hogy a külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után a végzettek tervezői jogosultságot kapjanak. A Tervező építészmérnöki mesterszak a tervező építész számára szükséges elméleti-szakmai ismereteken kívül olyan ismeretekkel bocsátja útjára hallgatóit, hogy egy megfelelő szintű nyelvtudással és kommunikációs készséggel versenyképessé váljanak mind a hazai, mind a nemzetközi doktori képzésben. Tanulmányaik révén a jelöltek a doktori iskolákban (PhD, DLA) elvárt publikációs teljesítménynek eleget fognak tudni tenni. Ezt előkészítendő hallgatnak a szokásos építészeti tárgyak mellett nagy óraszámban hallgatóink építészetelméletet, emelt szinten esztétikát, valamint szociológiát, illetve kultúraközi kommunikációt.  Szükségesnek tartjuk, hogy más, az építészethez szorosan kapcsolódó területekre is betekintést nyerjenek, ezért környezettervezést, belső terek művészetét, urbanisztikát és szerkezettervezést is hallgatnak. A mai világban a tervező építésznek szükséges az is, hogy önmagát képes legyen menedzselni és valamennyire tájékozott legyen az építési jog területén is, melyek megismeréséhez szintén tantárgyakat rendeltünk.

Természetesen az oktatáshoz nem elegendő egy korszerű tananyag, ahhoz olyan, a szakmájukban már bizonyított, személyében hiteles, a hallgatók felé empátiával rendelkező oktatók is szükségesek, akik ezeket az ismereteket autentikusan tudják átadni. A műszaki képzés területén talán az építészet az egyetlen, ami hihetetlen módon tanárigényes, ugyanis az oktatás nagy része személyre szóló, a tanár és a diák között ideális esetben mester-tanítvány viszony kell, hogy kialakuljon: ez a hatékonyság biztosítéka. Oktatói oldalról mostanra állt föl egy olyan tanári kar, ahol egyenként mindenki ismert a szakmában mind a főállású, mind a meghívott előadók között. A fiatal oktatóink nagy része már DLA fokozattal rendelkezik, a többiek a különböző doktoriskolákban nemsokára doktori fokozatot szereznek. A hallgatók nyelvén értő fiatalok, akik több épülettel és országos tervpályázattal a hátuk mögött tudják tudásukat hitelesen átadni. Külső meghívott oktatóink is a szakmájuk ismert és elismert képviselői, mint például Dr. Megyesi Tamás professzor emeritus, Andor Anikó Ybl-díjas kert- és tájtervező, Bán Ferenc DLA Kossuth-díjas építész, Dr Bujalos István filozófus, Dr. Kelemen István esztéta, Dr. Forisek Péter történész, Dr. Fónai Mihály szociológus, Dr. Csécsy Andrea jogász, Dr. Szalai András építész, művészettörténész, Schinagl Gábor Munkácsy díjas belsőépítész, Dr. Liska András okl. építőmérnök, Nacsinák Gergely vallástörténész, és még sorolhatnám a szintén már ismert, fiatalabb generációt, dr. Halmos Balázs és dr. Marótzy Katalin építészettörténészeket, valamint Gajdos Csabát, aki népi építészetet, Fekete Bálintot, aki statikát, Batári Attilát, aki tervezést, Fejes-Tóth Istvánt, aki műszaki informatikát, Higi Balázst és Dömötör Álmost, akik épületszerkezettant tanítanak.

Úgy gondoltuk, hogy nem elegendő egy jó iskolának a jó tananyag és az erős tanári gárda, hanem az oktatás struktúráján is változtatni kell. Ezért vezettük be az ún. műtermi rendszert. A hallgatók így már az első naptól kezdve az évfolyamon belül egy kisebb közösség részeivé is válnak. Itt, ezekben a kis létszámú műtermekben folytatják tanulmányaikat egészen a diplomáig. Minden műteremhez „saját” építészeti tervezés, szabadkézi rajz és épületszerkezettan tanár tartozik, a többi tárgyat a hallgatók együtt hallgatják. Ez a rendszer egy sokkal intenzívebb tanár-diák viszonyt tesz lehetővé, a hallgatókból közösséget kovácsol.
Erről az új rendszerről álljon itt két végzett és egy MSc-hallgató diákunk véleménye:

  • „2007-ben nyertem felvételt a Debreceni Egyetem Építészmérnöki szakára. Ez idő alatt – és azóta is - a szak színvonala folyamatosan nő. Mióta Prof. Puhl Antal DLA a tanszékvezető, radikális változások történtek - mind szervezettségben, mind felszereltségben -, ami nélkülözhetetlen egy jól működő szak érdekében. A magas elvárások és követelmények ellenére, a kialakított műtermek szférája családias, összetartó közösségé kovácsolt minket. A szakma elsajátításában, energiájukat nem kímélő, szakmailag elismert, ezen kívül rendkívül segítőkész és empatikus tanárok és építészek (konzulensek) segítenek nekünk. Mindent igyekeznek kihozni belőlünk, ami ehhez a szakmához szükséges: kreativitást, kitartást, jó munkabíró képességet, elszántságot, szorgalmat”. Hitró Enikő okl. tervező építészmérnök
  • „Az építészképzés sokat változott az elmúlt években. Én saját magamon érezhettem a változásokat. A leglényegesebb ezek közül talán az új műtermi rendszer bevezetése volt. Egy-egy műteremben 10-15 hallgató kap helyet, így a diákokra több figyelem jut. A műtermek vezetése fiatal, tapasztalt építészekre van bízva, akik a tervezési feladatok során valószerű problémákon keresztül adják át tudásukat a hallgatóknak. Szerencsésnek érzem magam, hogy ebben a fiatalos légkörben tanulhattam és érhettem el kiváló eredményeket. Úgy gondolom, hogy sok, valóban használható tudást szereztem a végzés utáni évekre.” Skrabák Zoltán okl. tervező építészmérnök
  • „Dinamikusan fejlődő, erősödő szak. A jól képzett, fiatalos tanári gárda rugalmas és mindenki számára biztosítja a színvonalas tudás megszerzésének lehetőségét. A képzés megköveteli az építészhivatással járó folyamatos kemény munkát, ami felkészíti a hallgatókat a kor követelményeinek megfelelő elvárásokra. Ezek után méltán számíthatnak sikeres életpályára”. Oláh Krisztián Sándor MSc I. évf.

Tanszékünk oktatói iránti bizalmat növelheti az is, hogy ez elmúlt öt évben számos szakmai díjat kaptak. Prof. Puhl Antal és Sugár Péter a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Ferencz Marcel az MMA rendes tagja lett. Ferencz Marcel és Kovács Péter Ybl-díjat kapott, és ugyanebben a periódusban mindketten Pro Architectura díjban is részesültek. Falvai Balázs Junior Príma díjat kapott, mint a jövőre nézve ígéretes építész kolléga. Ebben az időszakban szerzett doktori fokozatot négy oktatónk: Falvai Balázs, Huszthy Edit, Szentirmai Tamás, Török Dávid, és dolgozatának védése előtt áll Zombor Gábor építész és Boros Miklós rajztanárunk. Bogdándy Béla statika tanárunk és Kállay Ferenc építész tanárunk most fejezi be a doktoriskolát.

A magas színvonal biztosításához oktatóinknak és hallgatóinknak is folyamatosan tájékozódni kell a világban mind a szakma, mind pedig társtudományok és a társművészetek területén. Ezt a lehetőséget az Árkádia konferenciákkal behoztuk a Karra. Konferenciánk, melyet eddig már négyszer rendeztünk meg a Kar Nemzetközi Műszaki Konferenciájának keretében ma már a szakmában országosan ismert, interdiszciplináris konferencia. Az előadók szakterületük ismert magyar és határon túli előadói, akadémikusai, valamint tanszékünk oktatói, akik az olyan határterületeket érintő konferenciákon fejtették ki elképzeléseiket, mint a „Bábel vagy árkádia”, „Utópia és ukrónia”, „Mimézis és/vagy poézis”, Klasszikus és modern”.

Újabb kezdeményezésünk, hogy hallgatóink is lehetőséget kapjanak tudományos munkájuk bemutatására az, hogy tanszékünk kétévente, az OTDK után megrendezi az Árkádia hajnala konferenciát, ahol a szakmánkhoz kapcsolódó díjazott kutatások eredményét adják elő különböző egyetemek hallgatói. Ez a konferencia hallgatóink felkészülését célozza a tudományos munkára. Ennek eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy egyre több hallgatónk készít TDK dolgozatot és évente 2-3 hallgatónk az OTDK-n is bemutathatja kutatását eredményesen.

A konferenciák mellett az ún. „Hétfő esték”-en kívántuk hallgatóink látókörét tágítani, ahová előadóként meghívtuk Kovács Attila Kossuth díjas látványtervezőt, Anda Emília nemzetközileg ismert designert, efZámbó István képzőművészt, FeLugossy László képzőművészt és Fábry Sándort, aki designról tartott nagysikerű előadást.  Az építészeti előadások közül ki kell emelni Vukoszávlyev Zorán mai spanyol, holland és portugál építészetéről tartott előadásait. Minden második hétfőn filmklub van a tanszék szervezésében a Karon. Ezek a sorozatok mindig tematikusak, mint például a „Róma”, „Festők a vásznon”, „A botrány esztétikája” vagy például a „Fellini”. A filmklubban a filmeket dr. Kelemen István filozófus-esztéta értő elemzése kíséri.

A világra való kitekintés természetesen akkor a leghatékonyabb, ha az a helyszínen történik meg. 2010 óta a legkiválóbb hallgatóinkat külföldi tanulmányutakra visszük. Fontosnak tartjuk, hogy az építészettörténetben tanultakat a legjobbak a helyszínen is megismerjék. Eddig Firenzében, Rómában, Észak-Olaszországban és Athénban voltak hallgatóink dr. Szalai András művészettörténész szakértő kíséretével. Hallgatóinkat ösztönözzük arra, hogy egyénileg is ismerkedjenek más országok oktatásával és építészetével. Örömmel tölt el bennünket, hogy egyre több hallgatónk megy Erasmus ösztöndíjjal tanulni Rómától Berlinig, Bécstől Wismarig, La Vallettától Tokióig. Nemzetközi workshopok szervezésével is igyekszünk hallgatóinkkal nemzetközi színtérre kilépni.

Célunk hogy a hallgatók a végzés felé egyre önállóbbak legyenek, s bátran tudják prezentálni színvonalas terveiket. Ehhez ad segítséget a nagyközönség előtt történő bemutatkozás. 2012-ben a MODEM adott helyet a „Pont-vonal-folt” szabadkézi rajzi kiállításnak, melyet Huszthy Edit képzőművész szervezett.  2013-ban a debreceni Műterem galériában mutatták be terveiket „Fal mentén” címmel, mely létrehozásában Huszthy Edit, Kovács Péter és Zombor Gábor tanárok segédkeztek.  2014-ben két hallgatónk, Augusztinyi Fruzsina és Hitró Ágnes képviselte a debreceni építészképzést a Műcsarnokban rendezett nagyszabású Mustra kiállításon. Tavaly Sárospatakon az Új Bástya kiállító teremben láthatták a sárospatakiak a mesterképzős hallgatók által a városukba tervezett épületeket. Hallgatóinknak minden évben meghirdet a Tanszék egy fotópályázatot egy előre megadott témában. A nyertes képekből utána kiállítást rendezünk. A zsűri elnöke mindig Bujnovszky Tamás fotóművész, aki minden alkalommal elismerően szól diákjaink fotóiról. Elindítottunk egy kiállítási sorozatot, ahol olyan építész mesterek szabadkézi rajzait mutattuk be, akik még művészi szinten tudtak rajzolni.

Ilyen támogatással talán nem meglepő, hogy hallgatóink egyre több országos hallgatói pályázaton és CAD-versenyen vesznek részt, ahonnan szép díjakat hoznak el.
Az építészet gyakorlásában fontosnak tartjuk a környezet és embertársaink iránti alázatot, s az erre való nevelést segíti, amikor hallgatóink „társadalmi munkában” a még meglévő értékek felmérésében vesznek rész. Például hallgatóink Erdélyben Kántor Anita tanárnő vezetésével borospincéket mértek fel, Szentirami Tamás és Kállay Ferenc tanárokkal pedig Hosszúpályiban mérték föl a helyi értékeket.

Tovább az Építészmérnöki Tanszék weboldalára

Frissítés dátuma: 2017.05.22.


v1.0-alpha95